Legendás helyek / Zászpád kincses barlangja - Magyaró

A Szászrégentől északkeletre fekvő Magyaró területét évszázadokkal ezelőtt szászok lakhatták – erre utal a Zászpád helynév, egy magaslat neve, amely a Szászpad módosult változata lehet. A hegyet a hiedelmek szerint az ott lakó szász király után nevezhették el, akinek volt egy gyönyörű lánya. A leányt elrabolta a hegy mélyén lakó sárkány, s hiába jöttek hetedhét országból vitézek, lovagok, királyfiak, a bestiát senki sem tudta legyőzni. 
Végül jelentkezett egy furfangos magyarói pásztorlegény, aki csak annyit kért a királytól, hogy adja oda neki a legfényesebb kardját, és figyelemelterelésként állítsa a barlang bejáratához a környék legszebb lányát. Amint a sárkány kirontott a barlangból, a rejtőzködő legény egy csapással levágta mind a hét fejét. A király hálából hozzáadta lányát a pásztorfiúhoz – a lakodalom alatt annyit táncoltak, hogy az összes fát kidöntötték, s a Szászpad tetején azóta sincsenek fák. 

Egy másik népmonda szerint a Zászpádon a tatárok is megtelepedtek, a rabolt kincseket pedig egy vasráccsal lezárt barlangban tartották. A tatárokat ugyan kiűzték Magyaró környékéről, ám azok rejtélyes kincseiket átkokkal helyezhették biztonságba, hiszen a kincsvadászokat egytől egyig elnyelte a föld. Sokáig félték az emberek azt a helyet, mert úgy tartották, a vasajtón betérők sosem térnek vissza. Olyan hiedelem is él, amely szerint oroszlán lakik a barlangban: ha valaki követ dob be a barlang száján, félelmetes morgást hallani. 

Magyaró település minden bizonnyal a környékbeli mogyoróbokrokról kaphatta a nevét. Vára valóban létezett: az úgynevezett Mentővár az 1300-as években épülhetett. Évszázadokon keresztül oda menekült a Felső-Marosmente lakossága, amelynek nem csak a tatár hordák pusztítását, de más veszedelmeket is el kellett szenvednie. 
A vár alapfalmaradványait a faluba látogatók ma is megszemlélhetik, s könnyen felismerik. A kis települést erdők, mezők, legelők, bő vizű patakok szegélyezik, ezért a környék kiváló vadászterület. A hagyomány szerint a Magyaró körüli erdőkben rendszeresen vadásztak fejedelmek, királyi hercegek, természetesen a helyi földbirtokosokon kívül. 

A magyarói templom fontos műemléknek számít, hiszen szentélye a 15. században épült. Az évszázadok alatt bővült, de 1801-ben tűzvész rongálta meg. Igen értékes műkincseket őriz: egy 1620-ból származó ónkannát és az 1660-as évben készült harangot. 
Ha Magyaróról tiszta az időben felkapaszkodunk az 1241 méter magas Zászpádra, a tetőről akár Marosvásárhelyig is elláthatunk. Ne féljünk, mert a mondabeli pásztorlegény utódai ma is ott legeltetnek, a barlangban pedig sem tatárok, sem fenevadak nem tanyáznak.

A weboldalunk sütiket alkalmaz

Weboldalunk sütiket használ, a funkcionalitás és teljesítmény fejlesztésére. Kérjük, fogadja el őket az oldal jobb használhatósága érdekében. Bővebben: Adatvédelmi szabályzat

background-image-for-checkout-overlay