Séták

Ismeretterjesztő útvonalak és egy interaktív térkép történelemről, művészetről és vallásról. Merüljön el néhány csodálatos hely varázsában Maros megyében, induljon el egy olyan kulturális sétára, amely helyi sajátosságokat, egyedi történeteket foglal magába.

Kulturális séta Marosvásárhelyen

A régészeti leletek alapján állítható, hogy Marosvásárhely története Krisztus előtt a 6.-4. évezredben kezdődhetett, a csiszolt kőkorszakban. A középkori város története hivatalosan 1323-ban indul, hiszen akkor említik először egy oklevélben Novum Forum Sicolorumként, vagyis mint Új Székely Vásárhely. A németek Neumarktnak, a románok Oșorheinek mondták. 1409-től 1616-ig mezőváros, de 1470-ben Mátyás király engedélyével bírósági engedélyt nyer, Marosszéktől, addigi felettesétől független igazságszolgáltatást. Kézművesek és kereskedők lakják már a 14. századtól, hiszen kedvező a földrajzi fekvése. A 16. században 125 kapuval jegyzik, ami azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 600-700 lakosa van. A város történetében az egyik legjelentősebb nap, az 1613. április 29., amikor Bethlen Gábor fejedelem szabad királyi várossá lépteti elő az addigi mezővárost. Ugyanakkor a város neve is megváltozik, Székelyvásárhelyből Marosvásárhely lesz. A 16. és 17. századokban 37 országgyűlést tartanak itt. A város első krónikása Borsos Sebestyén, aki 1556-ban kezdi a történetek leírását és akitől majd fia, Borsos Tamás veszi át a krónikát, hogy aztán végül az unoka, Nagy Szabó Ferenc fejezze be azt 1658-ban. 1718-ban létrejön a Református Kollégium, a Schola Particula folytatója, 1754-ből Nagyszebenből Marosvásárhelyre helyezik a Királyi táblát. Megépül a Keresztelő Szent János, a Szent Antal (minorita) és a főtéri Szent Imre ferences templom. Felépül a Toldalagi- és a Kendeffy-palota, 1802-ben megnyitja kapuit az első közkönyvtár, a Teleki Téka. A 19. század első felében Aranka György megalapítja a Nyelvmívelő Társaságot, Bolyai Farkas matematikát tanít a Református Kollégiumban, Dósa Elek a jog, Benkő Károly a történelem kérdéseivel foglalkozik. A felvilágosodás és a reformkor uralja ezt a századot. A 20. század elejére megérik a város a nagyobb változásokra is. Bernády György polgármester városfejlesztő kezdeményezéseinek köszönhetően modern, polgári város válik Marosvásárhelyből, kövezett utcákkal, vezetékes vízzel, csatornarendszerrel, gázfűtéssel, saját elektromos áramfejlesztővel. Kézműves céhek, illetve gyárak működnek, vendéglők, szórakozó helyek nyílnak, a városi lakosság újságot olvas, kávéházba jár, vendég színjátszó csoportok előadásait látogatja. Ma a szecesszió a város egyik jelképe, a Kultúrpalota, a régi Városháza, a városháza tornya, a számos polgári ház, mind-mind magán hordja e stílus jegyeit. A századfordulót követően a lakóházakat is igyekeznek a megrendelők és a tervezők a kor divatja szerint építeni. Ha végigsétálunk a belvároson, az azzal párhuzamos utcákon, a szecesszió jegyei mindenhol szembetűnnek. A Marosvásárhelyre látogató jó ha legalább két napot rászán a városra. De ha egy szimfonikus hangversenyt is meghallgatna, vagy egy színházi előadást is megnézne, akkor érdemes több napra készülni. A Kultúrpalota nagy hangversenyterme, a Tükörterem, a múzeumi kiállítások, Bernády György polgármester emlékszobája, a modern magyar művészeti galéria, a modern román művészeti galéria – kihagyhatatlan. A Teleki Téka állandó kiállítása, a Bolyai Múzeum évente ezreket vonz. A Vártemplom, a Keresztelő Szent János Plébániatemplom, a zsinagóga, a zsidó múzeum, a főtéren a néprajzi múzeum, a vár, a vármúzeum kiállításai felejthetetlen élményt nyújtanak. A vársétány ostorfái alatti padokon a legnagyobb nyári hőségben is jólesik megpihenni. A színház egy előadásával, vagy a filharmónia szimfonikus koncertjével zárhatjuk a napot. Ha természetközeli élményre vágyunk, Marosvásárhelyen, a város fölötti Somostetőn működik az ország egyik legszebb és legnagyobb állatkertje. Ha fürdőznénk, úsznánk egy jót, akkor a Víkendtelepen fedett és szabadtéri úszómedencét is találunk, télen pedig a fedett uszodát próbálhatjuk ki.Forrás: Balás Árpád: Zsebre szabott Marosvásárhely. 2015, Marosvásárhely 

Bővebben

Történelmi séta Segesváron

Az a város Segesvár, amelyet az erre a vidékre érkező turista, ha egy módja van rá, meglátogat. Az UNESCO Világörökség részét képezi 1999 óta várfalaival, tornyaival, templomaival, középkori hangulatot sugárzó utcáival és lakóházaival. Erdély egyik legszebb fekvésű városának szokták nevezni Segesvárt, amely ősidőktől fontos és lakott hely volt. A szász telepeseket II. Géza magyar király hozta a vidékre 1141-1161 között, különböző kiváltságokat adott nekik, amiket 1224-ben II. Endre is megerősített. A szász szék központja lett és a szebeni szász gróf fennhatósága alá tartozott. A favár építését a 12. század legvégén kezdték el építeni, de az az 1241-es tatárjáráskor elpusztult, helyébe pedig újat építettek, amley egy 1280-.as birtokeladási oklevélben tűnik fel először castrum Sex néven, mint királyi birtok. A várfalakkal, tornyokkal fokozatosan beépített Várhegy felső része, a Felsőváros a 16. századig a város központja volt, három erődítési rendszerrel, 14 védőtoronnyal. A vár főbejárata, a 64 méter magas, négyszögletes alaprajzú Óratorony-kapu a város jelképe. Ezt a tornyot a szokásostól eltérően nem a céhek, hanem a tanács katonái védelmezték, ugyanis 1556-ig itt székelt a városi tanács. A tornyot a 14. században emelték, az 1676-os nagy tűzvész után újra felépítették.  1999-től a segesvári vár az UNESCO Világörökség részét képezi, számos kulturális rendezvény színhelye, klasszikus zenei-, dzsessz-, középkori-, interetnikus-, néptánc- és filmfesztiváloknak ad helyet. Vonzerejét növeli a korhű városkép is, tornyai, az egykori domonkosrendi kolostortemploma, kövezett kis utcái, régi házai, gótikus temploma, evangélikus temetője, az 1642-ben épített, 172 fokú fedett falépcsője.   Ha valaki a pezsgést szereti, akkor az számos fesztivál közül választhat magának ízlése, igénye szerint: középkori-, népművészeti-, zenei fesztiválok helyszíne nyaranta a város. Ha azonban a csendes utcákon szeret sétálgatni, akkor a hétköznapok valamelyikét kell választania. Bár Segesvár az év minden szakában és a hét minden napján vonzza a turistákat, érdemes olyankor is végigjárni a kockakövekkel kirakott sikátorokat, terecskéket, amikor még senki nem jár azokon. Ez lehet akár egy kora reggeli alkalom, vagy este, amikor a szálláshelyünkről kilépünk, hogy az esti fényben is megtekintsük a várost. Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990 

Bővebben

Történelmi séta Szászrégenben

Ha Szászrégenbe érkezünk, az első, ami azonnal megragadja tekintetünket, az a középkorban épített szász evangélikus templom. Szászrégent az első írásos emlékek 1228-ban említik Regun néven. A 12. században rajnai német telepesekkel népesítik be a várost, akik nem csak otthont építenek maguknak, de fellendítik a település gazdasági és társadalmi életét is. Az evangélikus templomról azt tartják, hogy a város legrégebbi építménye, amely 1330-ban épült. Erről a középkori Erdély legrégebbi latin nagybetűs felirata tanúskodik. A 15. és 18. századokban számos átalakításon esett át, de mindez a szépségén mit sem változtatott. A templomban, ha úgy időzítjük látogatásunkat, egy orgonakoncertet is meghallgathatunk, hiszen számos orgonaművész szokott itt hangversenyt adni. A téren Baróthi Ádám Hegedűk című alkotása látható. A Szászrégenben élő képzőművész a hegedűkészítők előtt tisztelgett a művével, hiszen a város a hangszerkeszítéséről is ismert. Főterén, amelynek struktúrája őrzi még a szászok építkezési szokásait, a címeres kutat érdemes megtekinteni, illetve, a néprajzi múzeumában is érdekes kiállítások láthatók a vidék népviseleteiről, népszokásairól. Szászrégen többnemzetiségű város volt, a szászok mellett magyarok, románok és zsidók éltek, valamennyiüknek saját temploma volt. A református templom, a római katolikus templom, a régi fatemplom és az egykori zsinagóga épülete őrzi és jelzi a sokszínűséget. Szászok ma már egyre kevesebben élnek a városban, a zsidó közösség teljesen eltűnt, a magyarok is kisebbséget alkotnak a többségi románok mellett. Ennek ellenére kulturális életük gazdag, civil szervezetek működnek a városban, amelyek irodalmi esteket, könyvbemutatókat, képzőművészeti kiállításokat szerveznek, elismert előadókat látnak vendégül a tudomány, a művészet területéről. 

Bővebben

Történelmi séta Szászkézden

Ne rohanjunk át Szászkézden, ha Maros megyéből Brassó irányában autóval utazunk. A falu legjelentősebb látványossága a főút mentén álló evangélikus templom és annak óratornya. A templomot egy 13. századi háromhajós románkori bazilika alapjaira építették 1493-1525. között. A csarnoktemplom mellett áll az eredetileg bástyának tervezett torony, amelynek sisakja nem véletlenül hasonlít a segesvári óratoronyéhoz, a középkorban ugyanis Szászkézd Segesvárral rivalizált a környék vezető városainak címeréért. A falu feletti hegy tetején egy tekintélyes vár romjai láthatók. A 14-15. század fordulóján építették a meg-megújuló török támadások kivédésére. Ostromáról nem maradtak fenn adatok és kevés az a történelmi esemény is, amely hozzá fűződik. A 15. században épült a Kapu-, az Iskola- és a Fejedelem-torony, majd a 17. századig újabb tornyokat kapott: Paptorony, Lőportorony, Őrtorony, amelyek közül ez utóbbi ma már nincs meg. Szükség esetén a falak közé menekült  annak a hét falunak a lakossága, amely – feltételezhetően – közös erőfeszítéssel építette meg a várat. Jelenleg A kategóriás műemlékké nyilvánították és felkerült az UNESCO Világörökség listájára, akárcsak a templom. A séta időtartama hozzávetőlegesen 2 óra. 

Bővebben

Pihentető séta Szovátán

Sétálj végig a régi Szovátán! Végigjárhatjuk Szováta város múltbéli és jelenlegi nevezetességeit és megismerkedhetünk a fürdőtelep legimpozánsabb épületeivel.Időtartam: 1 óra.  Szováta mint fürdőváros az 1800-as évek végén kezdett híressé válni, amikor Veress József szovátai lakos létrehozta a Géra fürdőként elhíresült Alsó-Szováta fürdőt, amely a Géra utcában volt található. Napjainkban unitárius templom áll a fürdő helyén, de a Géra sós forrás emlékeztet még az egykori fürdőre. A csorgótól a Medve-tó felé sétálva juthatunk el a Felső-Szováta fürdőhöz, amely az évek során kibővült, és napjainkban a fürdőtelep központi részét képezi. Évről évre híresebb lett Szováta fürdő gyógyhatású tava, amely egyre több gyógyulni vágyó látogatót csalogatott a városba. Ennek következtében egymás után épültek a kor hangulatát idéző vendéglátó egységek, Villák, amelyeket az út során megtekinthetünk. A következő nevezetes pont a Mária forrás, amely Jászai Mari színésznőről kapta a nevét, aki nagy rajongója volt Szováta fürdőnek. Innen nem messze láthatjuk a Bírák Villáját, amit hivatalnokok gyógykezelésére építettek.  A következő két jellegzetes épületünk a régen Ikervillák néven is ismert Pacsirta Villa, amely felújítása után is hűen tükrözi Szováta virág korának építészetét. Mellette közvetlenül láthatjuk a hajdani Görögkatolikus fatemplomot, mely napjainkban az Ortodox egyház tulajdonában van. Innen tovább sétálva érjük el Felső-Szováta fürdő szívét a Medve-tavat, melynek környékét két ikonikus épület jellemezte régen a Gomba és Kis Gomba épülete. Ezek közül napjainkban már csak a Kis Gomba látható.

Bővebben

A weboldalunk sütiket alkalmaz

Weboldalunk sütiket használ, a funkcionalitás és teljesítmény fejlesztésére. Kérjük, fogadja el őket az oldal jobb használhatósága érdekében. Bővebben: Adatvédelmi szabályzat

background-image-for-checkout-overlay